Mezőgazdaság
A kategóriában megtalálható digitális mezőgazdasági mérőműszerek segítségével pontosan és egyszerűen mérheti vagy éppen automatikusan szabályozhatja az öntözővíz, a talaj és egyéb termesztő közeg legfontosabb paramétereit, mint például a pH-érték, az EC-érték, a mikro és makro tápanyagok koncentrációja. Az egyszerűen használható eszközök ideálisak a hidropóniás, akvapóniás, fóliás, üvegházasa vagy épp szabadföldi termesztők számára is.
Kiemelt mezőgazdasági mérőműszereink
Nettó ár: 270.000Ft
Bruttó ár: 342.900Ft
Nettó ár: 116.932Ft
Bruttó ár: 148.504Ft
Nettó ár: 64.655Ft
Bruttó ár: 82.112Ft
Nettó ár: 106.088Ft
Bruttó ár: 134.732Ft
Nettó ár: 242.823Ft
Bruttó ár: 308.385Ft
Nettó ár: 242.823Ft
Bruttó ár: 308.385Ft
- 1
Mi a pH-érték?
A pH-érték a hidrogénionok [H+] koncentrációjának mértéke. A talaj a pH-értéktől függően lehet savas, semleges vagy lúgos.
Milyen az ideális pH tartomány a növények számára?
A legtöbb növény számára az 5,5-7,5 pH közötti érték a legmegfelelőbb, mások inkább a savasabb vagy a lúgosabb talajokat kedvelik. Minden növény egy bizonyos pH tartományt igényel az optimális fejlődéshez.
Mit és hogyan befolyásol a pH-érték a növénytermesztés során?
A pH-érték erősen befolyásolja a tápanyagok, valamint a mikroorganizmusok jelenlétét a növényben és a talajban. A gombák a savas körülményeket kedvelik, míg a baktériumok (különösen azok, amelyek a növényeket látják el tápanyaggal) inkább a kevésbé savas vagy enyhén lúgos talajban érzik jól magukat. Az erős savas közegben a nitrogén megkötése és a növénymaradványok mineralizációja lecsökken.
A növény felszívja a talajnedvességben feloldódott tápanyagot. A tápanyagok oldhatósága nagymértékben függ a pH-értéktől, ezért a rendelkezésre álló tápanyag mennyisége eltérő különböző pH-szinteken.
Minden növény eltérő mennyiségű tápanyagot igényel, a különböző növényeknek ezért más és más az optimális pH tartománya.
A vas, a réz és a mangán nem oldódik lúgos környezetben. Ez azt jelenti, hogy az ezeket az elemeket igénylő növényeknek elméletileg savas talajban kell lenniük. A nitrogén, a foszfor, a kálium és a kén megtalálható a semlegeshez közeli pH-tartományban. Az abnormális pH-értékek viszont növelik a növényekben lévő mérgező elemek mennyiségét. Savas közegben például az alumínium mennyisége olyan nagy lehet, hogy azt a növény már nem viseli el. A kémiai és fizikai struktúrára gyakorolt negatív hatások szintén jelen vannak, ha a pH-érték túl messze van a semlegestől (az adalékanyagok felbomlása, kevésbé áteresztő, sűrűbb talaj).
Mit értünk vezetőképességen vagy EC értéken?
Nagyon leegyszerűsítve a talaj, az öntözővíz vagy a tápoldat sótartalmát értjük az EC értéken. Az „EC" jelzés az angol névből, az electrical conductivity-ből ered.
Mit értünk összes oldott sótartalmon vagy TDS értéken?
Az összes sótartalmon a talajban vagy vízben oldott összes tápelem mennyiségét értjük, amelyek magukba foglalják a növények számára hasznos és nem hasznos tápelemeket is. A „TDS” jelzés az angol névből, a total dissolved solids-ból ered.
Milyen mértékegységben fejezzük ki a vezetőképességet?
A hivatalos mértékegysége a miliszímens/centiméter (mS/cm), de kifejthetjük mikroszímens/centiméterben is (µS/cm). Átszámítás: 1 mS/cm = 1000 µS/cm.
Miért fontos tisztába lenni a termesztő közeg sótartalmával?
Mivel a magas sótartalmú közegből a tápelemek csak lassan áramlanak be a növényekbe, illetve extrém szikes környezetben előfordulhat, hogy a nedvesség a növényekből kifelé áramlik.
Tipp
A tápoldatozás megkezdése előtt fontos az öntözővíz sótartalmát is ellenőrizni, mivel tápoldatot csak jó minőségű, alacsony EC-értékű vízből lehet készíteni. Vagyis a tápoldat töménysége alatt mindig az öntözővíz sótartalmával megemelt töménységet kell érteni. Páldául ha a műtrágya töménységéből adódó EC-érték desztillált víz használata esetén 1,0 ms/cm, a kút vízének az EC-je 0,8 ms/cm, akkor a tápoldat EC-értéke1,8 ms/cm.
Sótartalom alapján az öntözővizeket a következő kategóriákba soroljuk:
- kisebb mint 0,5 EC öntözésre és tápoldatozásra kiválóan alkalmas
- 0,5-1,5 EC öntözésre alkalmas
- 1,0-1,5 EC tápoldatos termesztésre kevésbé alkalmas
- 1,5-2,0 EC csak bizonyos talajkörülmények között és termesztési mód mellett javasolható öntözővíznek
- 2,5 EC feletti vizek zöldségnövények öntözésére nem javasoltak
Mit és hogyan képes befolyásolni az EC-érték?
Az EC-érték számos élettani folyamatra is kihatással van. Átmeneti emelésével segíthetjük a terméskötődést, csökkentésével pedig a vegetatív növekedést. Magasabb értéknél sötétebb és zömökebb növények fejlődnek, míg alacsonyabb érték hatására bujább, világosabb a lombozat.
Az EC változtatásával hatást lehet gyakorolni az ízanyagok kialakulására, a szárazanyag-tartalom mennyiségére, de a klímaviszonyokhoz igazítva elkerülhető az üvegházakban télen a növények megnyúlása, nem is beszélve számos élettani betegség megelőzéséről, illetve kezeléséről, gyógyításáról.
Mik azok a makro tápelemek?
A növények által leginkább igényelt három elem a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K). Ezeket az elemeket makroelemeknek nevezzük. A növények számára kevésbé fontos elemek a mikroelemek.
A nitrogén
A nitrogén nélkülözhetetlen, mivel fontos a szerepe a növények tápanyagellátásában. Többek között a fehérjében, vitaminokban, hormonokban és klorofilban található meg. Segíti a növények vegetatív működését, pontosabban a törzs és a hajtások növekedését, a levelek és a termény fejlődését (bár ezek minősége más elemektől függ). A nitrogén-többlet gyengíti a növény szerkezetét, hatására a zöld és a fa-részek közötti kapcsolat nincs egyensúlyban, illetve a növény kevésbé lesz ellenálló a betegségekkel szemben. A növények által felvett nitrogén a szerves anyagok ásványosodásából és a tápoldatokból származik, de a hüvelyesek (szójabab, borsó, lóhere, lucerna, stb.) képesek a nitrogénfelvételre a rizobium baktérium segítségével is. A nitrát (a növények által leginkább felvett nitrogénvegyület) nem tartós a termőföldben, ezért nagy mennyiség hozzáadása szükséges, bár a túlzott mértékű használat nem tanácsos.
A foszfor
A foszfor fontos elem a DNS és RNS összetételében, az energiacsere-szabályzókban (ATP, ADP) és a növény magjaiban, gumóiban. Fontos szerepet játszik a rügyek és a gyökérzet fejlődésében, a virágzásban és a fás szerkezet kialakulásában. Hiánya a növény fulladását, lassú növekedést, hozamcsökkenést, kisebb méretű termést és a gyökerek lassabb fejlődését okozza. A talajban megtalálható foszfor nagy része nem elérhető a növények számára. A termőföld romlásának elkerülésére, illetve a növények számára szükséges mennyiségű foszfor adagolásához ésszerű tápoldatozásra van szükség.
A kálium
Alapvetően nem lényeges alkotóeleme a fontos vegyületeknek, de a kálium jelentős szerepet tölt be számos fiziológiai folyamat során, mint pl. a sejtek vízmennyiség tartalmának szabályzása vagy a szénhidrátok felhalmozása. Növeli a gyümölcsök méretét, javítja az ízüket, pozitív hatással van a virágok színére és illatára, illetve növeli a növények ellenálló- képességét a betegségekkel szemben. Általában megtalálható a termőföldben, hiányát a növények káliumfelvétele és a talajerózió okozza. Homokos talajban mennyisége nem mindig megfelelő.
- A talajminta gyűjtése:
- Homogén terület esetén egy-két mintát kell venni 1000 négyzetméterenként.
- Kis területek esetén is ajánlott két mintavétel (minél több a minta, annál pontosabb az eredmény, mert a minta így reprezentatív).
- Kisebb kertek esetén egyetlen minta is elegendő.
- Nem szabad venni mintát olyan talajból, amelynek esetében egyértelmű rendellenességek mutathatók ki. A mintákat külön kell kezelni.
- A minta mennyisége:
Minden minta ugyanannyi mennyiségű földből álljon. Ez hasonló méretű zacskók (zacskónként egy minta) használatával oldható meg.
- A mintavétel mélysége:
- Általános: távolítsa el a talaj felső 5 cm vastag rétegét.
- Gyep: a mintát 5-15 cm mélyről kell venni.
- Egyéb növények (virágok, zöldségek, cserjék): a mintát 20-40 cm mélyről kell venni.
- Fák: a mintát 20-60 cm mélyről kell venni.
- A homogén keverék érdekében össze kell keverni a mintákat.
- A keverékből vegye ki az elemzéshez szükséges mennyiséget, majd szűrje ki a köveket és növényi maradványokat.
- Az előzőekben vett és előkészített talajmintát 2 mm-es rostán szitáljuk át.
- Mérjünk ki 1 egységnyi (a különböző sűrűségű talajok miatt javasolt 100 g) földet, és tegyünk hozzá 2 egységnyi (200 g, 2dl) desztillált vizet.
- Keverjük össze 30 másodpercen át.
- Majd várjunk kb. 5 percet.
- Ezután újból keverjük meg és várjuk meg még leülepszik.
- Végezzük el a szükséges méréséket.