A méréshez nem árt tudni, mi is az a vezetőképesség, mit és hogyan akarunk mérni, illetve milyen mérőeszközökkel.


Cikksorozatunk befejező részében a mérés lépéseivel és az azokkal kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozunk.


Nézzük meg, hogy mik is a vezetőképesség-kalibrálás vagy -mérés menetének ajánlott lépései. Először is szükség lesz két mérőedényre, a kalibráláshoz szükséges standard oldatra, egy műszerre, egy EC-szondára és egy kevés ioncserélt vízre. Mielőtt a standard oldatba merítenénk a szondát:

  • A szondát öblítsük le ioncserélt vízzel (a desztillált víz is megteszi, de ne használjunk csapvizet).
  • Óvatosan rázzuk le a felesleges vizet a szonda felületéről.
  • A szondát merítsük a standard oldatot tartalmazó edénybe.
  • A szondával óvatosan keverjük meg az oldatot, majd vegyük ki az edényből.
  • A szonda tisztítása érdekében ismételjük meg a fenti lépést néhányszor.

Ezután hajtsuk végre a kalibrálást a standard oldattal:

  • Öntsünk friss oldatot egy mérőedénybe.
  • Kapcsoljuk be a műszert.
  • A szondát merítsük a standard oldatot tartalmazó edénybe.
  • A szondával óvatosan keverjük meg az oldatot, majd vegyük ki az edényből.
  • Óvatosan ütögessük meg a szondát, így eltávolíthatók a burkolat alatt rekedt buborékok.
  • Óvatosan keverjük a szondával az oldatot, hogy ne keletkezzenek új buborékok.
  • Várjunk, hogy beálljon a hőegyensúly (azaz stabilizálódjon a hőmérséklet) a szonda és az oldat között.

A mérés menete megegyezik a fent leírt kalibrálás lépéseivel. A standard oldat helyett a mérendő mintába kell meríteni a szondát, s máris végrehajtható a mérés.


Tíz tanács a pontos EC-méréshez


1. A szonda helyes bemerítése.

Ha a szonda nem a kellő mélységben merül az oldatba, akkor a mérés instabil, a mérési eredmény pedig pontatlan lehet. A helyes merítési mélységet a szonda típusa határozza meg. A kételektródos szondák esetében kevesebb mintára van szükség, mivel elegendő, ha a szonda érzékelőfelületét lepi el az oldat. A négygyűrűs szonda nagyobb mintamennyiséget igényel, mivel a gyűrűk felett található lyuknak is az oldat felszíne alatt kell lennie.

2. Használjunk műanyag mérőedényt.

A műanyag mérőedény különösen a négygyűrűs szonda használata során ajánlott. A kalibrálás vagy a mérés során jelentkező interferencia hatása műanyag edény alkalmazása révén minimalizálható. Az üvegből vagy fémből készült mérőedény elektromágneses interferenciát okozhat. Tehát használjunk műanyag edényt, és úgy végezzük a mérést vagy kalibrálást, hogy a szonda legalább 2,5 cm távolságra legyen az edény falától és aljától.

3. A szondát mindig le kell öblíteni.

A szonda felületén maradó só vagy egyéb lerakódás beszennyezheti a kalibráláshoz használt puffereket és a mérendő mintákat. Ez mérési pontatlanságot és hibás méréseket okoz. Az elektród leöblítésének, illetve a helyes kalibrálás vagy mérés lépéseinek leírása fentebb olvasható.

4. A szondát mindig megfelelő módon kell tárolni.

A szokványos EC-szondák tárolása nem nehéz feladat. Ellenőrizzük, hogy a szonda felülete tiszta legyen, majd tároljuk szárazon. Azonban kombinált elektród (EC/pH) esetén további lépésekre is szükség van. A helytelen tárolás következtében kiszáradhat az üveg érzékelőfelület, ez pedig hibás mérések oka lehet. A kombinált szondát pH-tároló oldatban kell tárolni. Ennek pontos típusa a műszer vagy elektród használati utasításában olvasható. Ha mégis szárazon maradt a kombinált elektród, akkor sem feltétlenül van baj. A kiszáradt üvegfelület reaktiválható, ehhez mindössze tárolóoldatba kell meríteni az elektródot egy órára.

5. Tisztítsuk rendszeresen a szondát.

A pH-elektródhoz hasonlóan az EC-szonda esetében is fontos a megfelelő tisztítás. A szonda felületén idővel lerakódás, só vagy egyéb szennyeződés jelenhet meg, amely hatással van a szonda működésére, emiatt pedig kalibrálási és mérési hibák jelentkezhetnek. A lerakódások langyos vízzel és enyhe felületaktív tisztítószerrel távolíthatók el. A tisztítás után a szondát ioncserélt vízzel kell leöblíteni. Ne használjunk tisztítóoldatot vagy oldószert, mert az megrongálhatja a szondát.

6. A kalibrálást gyakran hajtsuk végre.

A mérési pontosság a megfelelően végzett kalibrálással biztosítható. Az EC-szondák kalibrálása egy- vagy többpontos lehet. Mindennapos használat során a naponta végrehajtott kalibrálás ajánlott. Ritkábban végzett mérések esetén a vizsgálat megkezdése előtt ajánlott a szonda kalibrálása. A méréssel kapcsolatos további információkért olvassuk el a műszer vagy a szonda használati utasítását.

7. Mindig használjunk friss kalibráló oldatot.

Az EC kalibráló oldatok nem rendelkeznek pufferelő kapacitással. Ez azt jelenti, hogy az oldatok könnyen beszennyeződhetnek. Az oldatok szennyeződése kalibrálási hibát okoz. Az ilyen problémák friss oldatok használatával küszöbölhetők ki. A kalibrálás lépéseivel fentebb foglalkoztunk.

8. Ellenőrizzük, hogy ne legyenek buborékok a szonda burkolata alatt.

A négygyűrűs szonda használata esetén előfordulhat, hogy buborékok maradnak a belsejében. Egy-két buborék nem tűnik komoly veszélynek, de könnyen mérési és kalibrálási hibát okozhat. A buborékok megszüntetéséhez a négygyűrűs szondát merítsük olyan mélyre, hogy a szellőzőlyuk is alámerüljön. Ezután mozgassuk a szondát fel és le az oldatban. Az is megoldás lehet, ha a szondát óvatosan megütögetjük vagy hozzáütögetjük az edény aljához.

9. A mért minta jellegének megfelelő szondát kell használni.

Ne felejtsük el, hogy nem minden EC-szonda képes a teljes mérési tartományban mérni. A kételektródos szondák például egy-egy adott mérési tartományban használhatók. Ilyenkor hasznos, ha ismerjük, hogy milyen tulajdonságú mintát kell mérnünk milyen várható mérési eredményekkel, és a szondát ez alapján választjuk ki.

10. Várjunk, amíg a mérés stabilizálódik.

Rendelkezzen bármilyen pontossággal a műszer vagy a szonda, nem árt a mérés befejezéséig várni egy-két további percet, hogy a mérés stabilizálódjon. Ez különösen fontos, ha a szonda beépített hőmérséklet-érzékelővel is el van látva. A rövid várakozással garantálható a mérési pontosság.


Mi a teendő probléma esetén?


Nem árt, ha ismerjük a leggyakrabban alkalmazott technikákat, amelyekkel az EC-szondákkal kapcsolatos problémák háríthatók el. Az alábbi sorokban áttekintünk a három olyan problémát (és azok megoldását), amely valóban gyakran előfordulhat a mérések során.


1. probléma: A mért érték ingadozik vagy pontatlan.

Kérdés: a szonda szennyeződött?

A minta természetétől függően lehetséges, hogy lerakódás található a szonda felületén. Ilyen esetben ajánlott a szonda gyakori tisztítása, így elkerülhető, hogy nem kívánt anyagok ragadjanak az elektródok közé (a kételektródos szonda esetén) vagy a szellőzőlyukba (a négygyűrűs szonda esetén). A szondát a mérések között, illetve a tárolás előtt és után öblítsük le. Vízminta mérése során előfordulhat, hogy a szennyeződés szabad szemmel nem is látható, ezért minden esetben ajánlott a leöblítés.

Kérdés: A szonda a helyén van, a csatlakozás megfelelő?

Ellenőrizzük, hogy a szonda csatlakozása megfelelő (vezetéken csatlakozó szonda esetén). Ellenőrizzük, hogy a 3,5 milliméteres jack megfelelően az aljzatban legyen. A DIN vagy Quick DIN csatlakozó használatakor győződjünk meg róla, hogy az érintkező tűk megfelelő helyzetben legyenek a lyukakhoz képest.

Új négygyűrűs szonda használata esetén nézzünk be a burkolat alá a szonda aljának közelében. Van egy kis gumigyűrű a szonda belsejében. Ennek feladata a szonda épségének biztosítása a szállítás során, de gondokat okozhat a mérés közben. Óvatosan vegyük ki a gumigyűrűt, majd kalibráljuk újra a szondát.

Kérdés: A minta tulajdonságainak megfelelő szondát használjuk?

Ellenőrizzük, hogy a szonda megfelelően a mintába merüljön. A kételektródos szondáknak csak kicsit kell az oldatba merülniük. A négygyűrűs szondák esetében a burkolaton található szellőzőlyuknak is a folyadék felszíne alatt kell lenniük.
Ügyeljünk, hogy a szonda legalább 2,5 cm távolságra legyen az edény oldalaitól.

A kétgyűrűs szonda esetében ellenőrizzük a mérési tartományt. Ha a minta értéke kívül van e tartományon, akkor négygyűrűs szondával kell a mérést végrehajtani.

Kérdés: Elvégeztük a kalibrálást?

A megfelelően és gyakran végrehajtott kalibrálás kulcsfontosságú. Napi használat esetén a kalibrálást is naponta kell végrehajtani. A ritkább használathoz elegendő a mérés előtt végzett kalibrálás.


2. probléma: A mérések pontatlanok.

Kérdés: Emlékszünk a polarizációs hatásra?

A polarizációs hatás azt jelenti, hogy töltés halmozódik fel a két elektród között. Ez az extra töltés az oka, hogy a mérési eredmény a ténylegesnél alacsonyabb. E jelenség olyan kételektródos szondák használatával küszöbölhető ki, amelyek nem rozsdamentes acélból, hanem grafitból készülnek.

Kérdés: Emlékszünk az elektromos mező által keltett interferenciára?

Ha a polarizációs hatást már ki is küszöböltük, számítani lehet egyéb interferenciára (idegen kifejezéssel ez a „fringe field effect”). Ez olyankor történik, amikor az előbb említett elektromos mező kívül kerül a szondán, míg az túl közel van a mérőedény vagy csővezeték (azaz a tér, amelyben a mérést végrehajtjuk) oldalához. Ez az interferencia úgy küszöbölhető ki, ha a szondát minden felülettől legalább 2,5 cm távolságban tartjuk. Ez a távolság eltérhet, célszerű elolvasni a szonda használati útmutatóját.

Kérdés: Elvégeztük a kalibrálást?

A nagy mérési pontosság biztosításának érdekében, illetve agresszív hatású vegyszerek mérése esetén gyakori kalibrálásra van szükség. A napi használathoz a naponta végrehajtott kalibrálás ajánlott. A ritkább használathoz elegendő a mérés előtt végzett kalibrálás.

Kérdés: Megfelelő volt a kalibrálás?

A kalibrálás helyes menetével kapcsolatban az elektród vagy a műszer használati utasítása tartalmaz információkat.

Kérdés: A megfelelő kalibráló oldatokat használtuk?

Egypontos kalibrálás esetén először nullázzuk a szondát a szabad levegőn hagyva, majd olyan standard oldatot kell használni a tényleges kalibráláshoz, amelynek értéke a lehető legközelebb van a várható mérési eredményhez. Ha a minta koncentrációja jelentősen ingadozik, akkor ajánlott olyan műszer és szonda használata, amelyek több ponton is kalibrálhatók.

Kérdés: Megvártuk, hogy beálljon a hőegyensúly?

Még hőmérséklet-kompenzálás mellett is idő kell ahhoz, hogy a szonda és a minta között beálljon a stabilizált hőegyensúly. Ennek biztosításához várjunk néhány percet.

Kérdés: Megszüntettük a légbuborékokat?

A légbuborékok bizonytalanná teszik a mérést, mivel így a szonda nem minden része érintkezik a folyadékkal. Óvatosan keverjük meg a szondával az oldatot vagy ütögessük a mérőedény aljához, ennek már elégnek kell lennie ahhoz, hogy a burkolat alatt rekedt buborékok kiszabadulhassanak.

Kérdés: Lehet, hogy a vizsgált anyag nem ionos?

Előfordulhat, hogy az oldatban nem ionos anyagok találhatók. Ezek esetében az EC- vagy TDS-mérés nem alkalmazható, hiszen ionok hiányában nem működik az ionos töltésáramlás. Ilyenkor más mérési módszerekre lehet szükség.


3. probléma: Nem kalibrálható a szonda.

Kérdés: Lehetséges, hogy szennyeződött a standard oldat?

Ne felejtsük el, hogy a kalibráláshoz használt oldatoknak nincs pufferelő kapacitása. Öntsük ki az addig használt oldatot, öblítsük ki a mérőedényeket, majd töltsük fel friss oldattal azokat. Az egyik edényben öblítsük le a szondát a kalibrálás előtt, míg a másikban hajtsuk végre a tényleges kalibrálást.

Kérdés: Lehetséges, hogy szennyeződött a leöblítéshez használt víz?

Mint említettük, a kalibráló oldat könnyen beszennyeződhet. Ennek oka a szonda leöblítéséhez túl régóta használt víz vagy a nem tiszta csapvíz is lehet. A szonda öblítéséhez ajánlott a desztillált víz (vagy, annak hiányában, az ioncserélt víz) használata.

Kérdés: A szondát megfelelő módon tároljuk?

Az EC-szondákat (ha nem kombinált EC/pH-elektródról van szó) szárazon kell tárolni. A kombinált szondák tárolásához HI 70300 tárolóoldat szükséges, amelynek szerepe a pH-érzékeny üveg nedvesen tartása.


S végül ismét a három legfontosabb szempont: rendszeres tisztítás, gyakori kalibrálás és folyamatos odafigyelés.

Sikeres vezetőképesség-mérést kívánunk!


További hasznos tudnivalók


Végezetül adnánk néhány tanácsot a mérések menetével és a mérőeszközök helyes karbantartásával kapcsolatban, hiszen számos apró dolog van, ami jelentősen befolyásolhatja a mérési pontosságot. Ilyen többek között például a szennyeződés az elektród felületén vagy a túl régi puffer oldatok használata a kalibrálás során. Reméljük, a lenti cikkek hasznos tanácsokkal szolgálnak majd.

>Az EC-mérés során elkövethető 8 leggyakoribb hiba

>5 tipp a pH-, EC- vagy ORP-teszter karbantartásához



HANNA Instruments Service Kft. © 2022.